A TESTÜLETI SZERV ÜLÉSEINEK IDEJE, NAPIRENDJE,
AZ ELŐTERJESZTÉS ANYAGA
2010. ÉVBEN
(kattintson a megfelelő időpontra)

2010. január 21.
2010. február 11.  2010. február 25.
2010. március 25.
2010. április 29.
2010. május 13. 2010. május 27.
2010. június 24.
2010. július 29.
2010. augusztus 31.

A TESTÜLETI SZERV TERVEZETT ÜLÉSEINEK IDEJE
2010. ÉVBEN

Január 21.
Február 11.
Március 18.
Április 22.
Május 20.
Június 24.
Július 22.
Augusztus 19.
Szeptember 09.
Október 21.
November 18.
December 16.

A TESTÜLETI SZERV ÜLÉSÉNEK HELYE
(irányítószám, város, utca, házszám)

Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi ülésterem
4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.

Közmeghallgatás:
Polgármesteri Hivatal Házasságkötő terem
4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.

A TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSEI ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE

A Képviselő-testület döntéshozatalának eljárási szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló módosított 10/2007.(III.27.) sz. rendelet 12-18. §-a tartalmazza.

„A képviselő-testület összehívása
12. §

(1) A munkatervben szereplő ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 6 nappal kell kézbesíteni a képviselőknek, papír alapon a polgármesteri hivatal kézbesítője, elektronikus úton a polgármesteri hivatal megbízott köztisztviselője által. A meghívónak az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának a megjelölését tartalmaznia kell.
(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról a város lakosságát: a meghívónak a Polgármesteri Hivatalban és a városban rendszeresített hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével, amennyiben lehetséges, a Vasvári Hírmondóban és a rendelet 1.§-ában megjelölt weboldalon történő közzététel útján kell értesíteni.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a képviselőket,
- a jegyzőt, aljegyzőt,
- az országgyűlési képviselőt,
- a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,
- a napirenddel érintett bizottságok azon nem képviselő tagjait, akik meghívását a bizottságok elnökei javasolják,
- a napirendi pontok előadóit, témafelelőseit,
- a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,
- akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak,
- a helyi médiumok képviselőit.
(4) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. A (3) bek. 5-7. franciabekezdésében foglaltak csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak írásos előterjesztést, amelyhez meghívásuk kapcsolódik.
(5) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit e szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.
 

A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai.
13. §
 

(1) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke, mint a kisebbségi szószóló, a jegyzőkönyvvezető továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett köteles írásban benyújtani a képviselő-testület felé a zárt ülés tartásának igényéről szóló nyilatkozatát, legkésőbb az ülés napjáig.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke, illetve a korelnök (továbbiakban: levezető elnök) hívja össze, illetve vezeti le ülését.

(3) A polgármester vagy a levezető elnök a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testületet az SZMSZ szerint hívták-e össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét (ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz 10 fő jelen van,) melyet az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni.
Ha az ülés nem határozatképes, a polgármester vagy a levezető elnök
- legfeljebb két alkalommal legfeljebb 15 percre az ülést felfüggesztheti, s ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, akkor az ülést bezárja;
- újabb ülést hív össze 8 napon belül;
- a soron következő ülésen tárgyalja a megtartandó napirendeket.
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
d) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
e) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
f) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést,
i) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,
j) berekeszti az ülést.

(4) A képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt minden esetben megtárgyalja a polgármester tájékoztatóit, majd ezt követően a napirend kérdésében külön határoz.
(5) A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.
 

14. §
 

(1) A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. E sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a testületi ülés napjának 12.00 órájáig lehet a polgármesterhez írásban benyújtani
(2) Amennyiben a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, azt első napirendi pontként tárgyalja meg.
(4) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy megtárgyalja-e a testület azt az adott testületi ülésen, vagy a következőn.
 

15. §
 

(1) A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet.
(Ahol a rendelet „előterjesztő”-t említ, ott a továbbiakban „előterjesztő illetve ,,témafelelős” kifejezést kell érteni.)
b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
c) A kérdések és az azokra adott válaszok elhangzása után a napirendi pontot véleményező bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok határozatait.
d) Ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Települési képviselő egy napirendi ponthoz kapcsolódóan legfeljebb három esetben szólalhat fel, összesen 10 perc időtartamban.
e) A polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésén jelen lévő hallgatóság részére.
f) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.
g) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
h) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
i) A képviselőt az őt ért úgynevezett "személyes megjegyzés" miatt megilleti a hozzászólás joga.
j) A jegyzőnek, az aljegyzőnek bármikor szót kell adni, ha a törvényességet illetően észrevételt kíván tenni.
k) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
l) A testület a szavazati arányok rögzítésével dönt:
- a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
- tájékoztatás tudomásul vételéről,
- interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ.
b) rendre utasíthatja azt, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít, a hallgatóság tagjait végső soron ilyen magatartás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
c) a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
 

16. §

(1) Szavazategyenlőség esetén a vitát tovább kell folytatni, majd ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztést az előterjesztőnek vissza kell adni átdolgozásra.
(2) Minősített többség szükséges:
- az önkormányzati rendeletalkotáshoz,
- az önkormányzat szervezetének és működésének kialakításához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
- intézmény alapításához, megszüntetéséhez,
- a képviselő kizárásához,
- az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
- a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
- a polgármester elleni kereset benyújtásához,
- a képviselő-testület éves munkatervének, a költségvetési koncepciónak és a középtávú fejlesztési irányelveket tartalmazó koncepciónak elfogadásához és módosításához,
- az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való, az önkormányzati vagyon értékének 1 %-át meghaladó értékhatáron felüli rendelkezéshez,
- az éves költségvetési rendeletben meghatározott hitelfelvételen felüli hitel felvételéhez, a mindenkori Államháztartási törvény ide vonatkozó szabályaira figyelemmel,
- valamint a helyi népszavazás kiírásához.
(3) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének (10 fő) szavazata szükséges.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt törvény írja elő,
b) azt a képviselő-testület tagjainak egynegyede (5 fő) indítványozza,
c) ha azt a bizottsági elnökök többsége (5 fő) kéri,
d) ha a képviselő-testület a megbízatás lejárta előtt kimondja a feloszlását.
A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. E névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

17. §
 

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után - a
- polgármestertől,
- alpolgármesterektől,
- jegyzőtől, aljegyzőtől,
- a bizottságok elnökeitől,
- osztályvezetőktől
az önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülést megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(3) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében, vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni. Az elfogadásról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra, ennek hiányában e célra létrehozott ad hoc bizottságra kell bízni.
(4) A képviselő az (1) bekezdésben megjelölt személyekhez a testületi ülésen a napirendek lezárása után az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdést tehet fel, melyre a megkérdezett a testületi ülésen köteles választ adni.
18. §
(1) A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet 3 példányban, a zárt üléséről készült jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, ebből
- az eredeti példányt a jegyző kezeli,
- egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének,
- egy példányt a Városi Könyvtárnak kell megküldeni - a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével.

(2) A jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(3) A képviselő kérelmére
- az írásban is benyújtott hozzászólást is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz,
- az általa elmondottak szó szerint kerülnek a jegyzőkönyvbe.
(4) a) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
b) A választópolgárok a zárt ülés kivételével - melyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe, arról másolatot kérhetnek.”

A TESTÜLETI SZERV DÖNTÉSEIBEN VALÓ ÁLLAMPOLGÁRI KÖZREMŰKÖDÉS (VÉLEMÉNYEZÉS) MÓDJA
(ERRE SZOLGÁLÓ POSTAI, ILLETVE ELEKTRONIKUS LEVÉLCÍM)

A nagyobb horderejű előterjesztések, illetve koncepciók 30 napon keresztül meghirdetésre kerülnek a városi honlapon a döntés meghozatalát megelőzően. Egyébként az állampolgárok a rendszerint minden év július hónapjában megtartott testületi ülésen tartandó közmeghallgatáson tehetnek fel kérdéseket és fejthetik ki véleményüket.

Postai levélcím: Tiszavasvári Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala
4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.

Elektronikus levélcím: tvonkph@tiszavasvari.hu

Honlap címe: www.tiszavasvari.hu

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló módosított 10/2007.(III.27.) rendeletének 4. sz. melléklete 3. számú pontjában foglaltak szerint:

„3. A rendelet-tervezet véleményezése:
- A lakosság szélesebb rétegeinek jogait és kötelezettségeit érintő önkormányzat rendelet-tervezeteit legalább 15 napig közszemlére lehet bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közszemlére bocsátás szükségességéről a képviselő-testület dönt.
- A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a városi gyűlés, vagy a városrészi tanácskozások elé bocsáthat.
- A rendelet-tervezetet minden esetben kötelező az Ügyrendi és Jogi bizottság elé terjeszteni, megvitatás és véleményezés céljából.
- Hasonlóképpen véleményeznie kell a rendelet-tervezetet az ágazatilag érintett bizottságnak is, ez a véleményezés az Ügyrendi és Jogi bizottsággal történő együttes ülésen is történhet.”

Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló módosított 10/2007.(III.27.) sz. rendeletének 31-34.§-a tartalmazza a lakossági fórumok rendjét.

„Lakossági fórumok
31.§
 

A képviselő-testület külön önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés Ötv-ben meghatározottakon túlmenő feltételeit, és az eljárási rendet.
 

32.§
 

(1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a városban elhelyezett hirdetőtáblákon, a Vasvári Hírmondóban, a város honlapján és a hangosbemondóval kell tájékoztatni az állampolgárokat, valamint a helyben érdekelt szervezeteket legkésőbb a rendezvény előtt 15 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
 

33.§

(1) Józsefháza településrész területén és egyéb lakott külterületeken élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából - városrészi tanácskozás tartható.
(2) Tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a településrészi hirdetőtáblákon, amennyiben lehetséges, a Vasvári Hírmondóban, illetve szórólapok útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(3) A városrészi tanácskozást a polgármester vezeti, a tanácskozásról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül, melynek tartalmáról a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.
 

34.§

(1) A városban élő valamennyi állampolgárt érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából városi gyűlés hívható össze.
(2) A gyűlés összehívásának szabályai értelemszerűen megegyeznek a közmeghallgatás összehívásának szabályaival.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit. A gyűlésről emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.”