Gyengénlátó változat
 Köszöntő
 Turisztika
 Rendezvények
 Pályázatok
 Nyomtatványok
 Közérdekű
 Hatósági nyilvántartások
 Gasztronómia
 E-mail
 A Tiszavasvári Kabay-konyha korszerűsítése és agrárlogisztikai pont kialakítása
 NAPELEMES RENDSZER TELEPÍTÉSE TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉPÜLETEIRE
 Funkcióbővítő Integrált Települési Fejlesztések Tiszavasváriban
 Tiszavasvári Város belterületi vízrendezése
 Tiszavasvári Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése
 Férőhelybővítés és komplex fejlesztés a tiszavasvári Fülemüle Természetvédő Óvodában a minőségi nevelés érdekében
 A Tiszavasvári Polgármesteri Hivatal épületének akadálymentesítése
 Iskolafejlesztés Tiszavasváriban
 Napelemes rendszer kialakítása a Tiszavasvári Polgármesteri Hivatalban

Szavazás

Várostörténet Nyomtatás

 

Tiszavasvári város története

 A mai Tiszavasvári két település összeolvadásával jött létre. A két község Büd és Szentmihály 1941-ben Büdszentmihály néven egyesült. A ma használatos Tiszavasvári nevet 1952 óta viseli.

A Büd elnevezés török eredetű, honfoglaláskori. A tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a XVI. század végén ismét lakatlan jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görög katolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítik be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Büd határában önálló települést hozott létre és büdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település, közel félezer ember élt itt. A XVII. század első harmadában az új birtokos - Lónyay-család - hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén előjogokat kaptak. A XVII. század második felében lakatlan, majd 1700 körül ismét hajdúk élnek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok.

Büd és Szentmihály, Tiszabüd és Büdszentmihály - voltak a történelem során az egymással szomszédos települések nevei, mígnem 1952 óta Tiszavasvári az egyesült községek, illetve a mai város neve. A két szomszédos község (ekkor már Büdszentmihály és Tiszabüd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Büdszentmihály néven, de a tiszabüdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is átmenetileg négy évre visszanyerni a függetlenségüket, de 1950-ben újra Büdszentmihály néven hozták egybe a két községet. Tiszabüd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári.

Büdszentmihály - nagyobb lélekszáma és az Alkaloida Gyár fejlődése következtében - a két világháború között már elindult a városiasodás útján. A tényleges várossá válásra az egyesült, és immár igen jelentős lélekszámú településnek, Tiszavasvárinak egészen 1986-ig kellett várnia.

A török dúlások, a kuruc felkelések Bocskai, Bethlen Gábor, majd Rákóczi oldalán vívott szabadságharcok keményen megedzették az itt élő népet, mely két pogány közt (törökök és császárok) őrlődve, de az önálló Erdély erkölcsi és katonai erejével a háta mögött meg-megújuló erővel igyekezett szerzett jogait, hajdú kiváltságait védelmezni. Bűd és Szentmihály földműves népe nagyszámban állott honvédnak, az 1848-49-es szabadságharc idején. Vasvári Pál (Bűd szülötte) neve összefonódik a forradalmat előkészítő Márciusi Ifjak mozgalmával és a szabadságharc hősies küzdelmeivel. Megtorlás, árvizek, kolera, földínség, világégés- gyászos címszavak a múlt század közepétől a XX. század közepéig ívelő korszakból. A nincstelenség, a látástól vakulásig tartó mezei munka tették küzdelmessé a hétköznapokat a történelem csendesebb évtizedeiben is.

 

Tiszavasvári bővebb bemutatásáról szóló Word dokumentumot ide kattintva tekintheti meg!

 

 

Advertisement