| Köszöntő |
![]() |
|
Polgármesteri köszöntő
Régészeti leletek bizonyítják, hogy Tiszavasvári területe és környéke ősidők óta, 5-6 ezer éve lakott. Szkíták, kelták, hunok, avarok is éltek itt. A város két település: Bűd és Szentmihály összeolvadásával jött létre. A Bűd elnevezés ősi eredetű, honfoglalás kori. Egy oklevél már 1216-ban említi a települést, első birtokosai a Gutkeledek voltak. A tatárjárás idején a falu elpusztult, majd később, a tatárok kivonulását követően újra települt. A XVI. század végén a törökök szomszédsága az állandó zaklatások időszakát jelenti. Bűd ismét lakatlan jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görög katolikus vallású telepesekkel telepítik be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is költöztek be. Később hajdúkat telepítenek le Büdön. A faluban a XIX. század első felében a Dogályaknak és az Oláh családnak kúriája állott; az előbbieké mint szociális otthon, átépítve ma is áll. Szentmihályt a száznyolc ős nemzetség közé számító Balog-Semjén nemzetség egyik tagja, Balog-Semjén Mihály alapította. A település már az első okleveles adat feltűnése (1292) előtt is lakott volt, kőtemploma állott, melynek védőszentje lett a falu névadója is; Szent Mihály arkangyal. 1472-ben a Báthoryak királyi adományként kapják meg a községet. 1556-ban már nagyobb település, mintegy 460-480 lélek lakta. 1588-ban 38 jobbágycsaládból 36 a három Báthory családtagé volt. A XVII. század elején néhány jobbágycsalád lakta, és közéjük 1620-ban Lónyay Zsigmond szerződéses és földesúri hajdúkat telepített, akiket 1634-ben a megyei hatóság bíráskodása alól is kivett. A két település 1941-ben, a közigazgatási egyesítés után a Bűdszentmihály nevet kapta. A ma használatos Tiszavasvári elnevezést 1952 óta viseli. Bűdszentmihály - nagyobb lélekszáma és az Alkaloida Gyár fejlődése következtében - a két világháború között már elindult a városiasodás útján. A tényleges várossá válásra az egyesült, és immár igen jelentős lélekszámú településnek, Tiszavasvárinak egészen 1986-ig kellett várnia. Városunk híres születte Vasvári Pál, a márciusi ifjak egyik vezéralakja, Kabay János, a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója, annak a ma is használt eljárásnak a feltalálója, mellyel a morfium a száraz máknövényből kinyerhető, valamint Kisszántói Pethe Ferenc. Tiszavasvári számos lehetőséget nyújt a pihenni, kikapcsolódni, szórakozni vágyóknak. Akár szabadságát tervezi, akár egy rövid kirándulást szeretne tenni nálunk, érdemes megtekinteni kínálatunkat. Számos érdekes, vendégcsalogató látványossággal, lehetőséggel várjuk Önt és kedves családját. A városi strandfürdőt tápláló 85 °C termálforrás gyógyvízzé nyilvánítása, újabb lendületet ad a város fejlődésének. A jódos-brómos gyógyvíz mozgásszervi és reumatikus betegségek, valamint nőgyógyászati, urológiai megbetegedések kezelésére kiválóan alkalmas, a jelenlegi felújításokat követően pedig a hideg évszakokban is lehetőség nyílik gyógyító hatását igénybe venni. A kultúra iránt érdeklődők részére a Vasvári Pál Múzeum állandó kiállításának megtekintését ajánljuk. Természetbarát vendégeinknek jelentős természetvédelmi érték - horgásztó, csónakázó tó, a Bogdányi erdő, és a védetté nyilvánított Fehér-szik - áll a rendelkezésére. Részt vehetnek a település és a környék számos kulturális rendezvényén, hagyományőrző klubokon, helytörténeti kiállításon keresztül ismerhetik meg a népszokásainkat. Szeretettel várjuk Tiszavasváriban!
|




































