JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE

Az ún. közbeszerzési törvény átfogó módosítására vonatkozóan városunk Képviselő-testülete kezdeményezéssel élt az alábbiak szerint:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Önkormányzati munkánk során számos alkalommal tapasztaltuk a hatályos hazai közbeszerzési joganyag negatívumait: a közbeszerzési törvény nehéz értelmezhetőségét, jelentős idő és költségigényét, bonyolult, nehezen átlátható rendszerét, valamint a döntések gyakori politikai háttértartalmát. Mindezekre vonatkozóan felmerül a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) átfogó módosításának szükségessége.

Erre való tekintettel engedje meg Tisztelt Miniszterelnök Úr, hogy az alábbiakban vázoljuk javaslatainkat, elképzeléseinket a törvény módosításával kapcsolatosan:

1. Meglátásunk szerint a Kbt. által alkalmazott nemzeti összeghatárok rendkívül alacsonyak. Árubeszerzés, szolgáltatás nyújtás és építési beruházás esetén a költségvetési törvény által meghatározott 8, illetve 15 millió Ft összeghatár azt eredményezi, hogy az önkormányzatoknak, illetve azok intézményeinek szinte minden beruházása közbeszerzési eljárás köteles.
A közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettsége a kisebb települési önkormányzatokra pedig aránytalan terhet jelent, ugyanis magasak az eljáráshoz kapcsolódó járulékos jellegű, adminisztratív díjak (a hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelentetésével és az eredmény közlésével kapcsolatos díjköltségek). Természetesen nem a megjelentetés teljes ingyenességét javasoljuk, hanem azt, hogy a Közbeszerzési Értesítőben történő kötelező közzététel jelenlegi bruttó 9 600 Ft/1500 leütés költségét jelentős mértékben csökkentsék, tekintettel arra a tényre is, hogy ugyanezen díjtétel az Európai Unió Hivatalos Lapjánál mindösszesen bruttó 4 800 Ft/1500 leütés.

2. Álláspontunk szerint a nyugat- és észak-európai országokhoz viszonyítva elmondhatjuk, hogy a hazai szabályozásunk lényegesen bonyolultabb, ezáltal nehezebben átlátható és kezelhető. Fontos lenne tehát a törvény egyszerűbbé tétele azzal, hogy továbbra is megőrizze alapvető célját, a közpénz felhasználás átláthatóságát és ellenőrzését.
Mindehhez hozzájárul az is, hogy az eljárás lebonyolítása túlságosan időigényes (jellemzően 2-3 hónap alatt folytatható le), ezért a gyors döntéseket kívánó, települési-intézményi élethelyzetek nehezen kezelhetőek. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a közbeszerzési eljárási szabályok megszegése, illetve bizonyos szabályok véletlenül történő figyelmen kívül hagyása esetén pedig akár milliós nagyságrendű bírsággal is sújthatóak az ajánlatkérők. Ezen oknál fogva speciális, a szakterületen képesítéssel rendelkező személyek alkalmazása, illetve ilyen jellegű irodák megbízása szinte elkerülhetetlen a közbeszerzések zavartalan lebonyolítása érdekében. A közreműködő személyek és irodák megbízása pedig szintén jelentős anyagi terheket jelent az önkormányzatok számára. Szintén többletmunkával és költségekkel jár (informatikai háttér biztosítása) az a törvénymódosítás, mely 2010. január 1-étől, illetve 2010. július 1-től két lépcsőben kötelezővé teszi az elektronikus közbeszerzési eljárás lefolytatását, illetve az elektronikus hirdetményfeladást.

3. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nagy problémát jelent a számunkra, hogy a jelenlegi közbeszerzési szabályozás nem teszi lehetővé az önkormányzatok részére saját erőforrások, tehát meglévő anyagoknak, önkormányzati eszközöknek, dolgozóknak (pl.: a közcélú foglalkoztatásban részt vevő személyeknek) az eljárásba történő jogszerű bevonását. Ennek lehetővé tétele esetén ugyanis egyszerűsödne az eljárási rendszer és jelentős költségeket takaríthatnának meg az önkormányzatok.

4. A törvény hiányosságaként említhető meg az is, hogy kizárja a szabadpiacon jóval olcsóbban elérhető termékek, áruk elfogadásának lehetőségét. Ennek egyik következménye a beszerzések árfelhajtó hatása, amely azt eredményezi, hogy gyakran csak a tényleges piaci árak két-, háromszorosáért valósulhatnak meg a beruházások. Ettől függetlenül azonban, ha az ajánlatkérő bizonyos „kiegészítő” árukhoz, eszközökhöz bármikor hozzájuthatna és felhasználhatná az eljárás során, úgy az ajánlattevők által adott ajánlatok is közelebb lennének a szabadpiaci árakhoz és tényleges verseny alakulhatna ki az ajánlattevők között, biztosítva ezáltal azt, hogy valóban a legkedvezőbb ajánlatot fogadhassa el az ajánlatkérő.

5. Megjegyzendő, hogy nemrégiben a törvény olyan módosítására került sor, mely alapján a közbeszerzési eljárás eredménytelen, illetve eredménytelenné nyilvánítható, ha csak egy ajánlattevő jelentkezik, vagy a beérkezett ajánlatok értékelését követően csak egy érvényes ajánlat marad. Ezen új rendelkezés a kartellek kialakulását támogatja, és arra ösztönözheti a cégeket, hogy a versenyben elindítsanak egy „baráti céget” is. Ezzel ellentétben viszont ha konkurens cégek indulnak az eljárásban, az ajánlatok felbontását követően a nyerésre álló ajánlattevő a visszalépésének kilátásba helyezésével, és ezáltal az eljárás eredménytelenné tételével befolyásolhatja bármely még versenyben lévő ajánlattevő. Előfordulhat továbbá, hogy a közbeszerzésben indulni kívánók előre megállapodhatnak egy ilyen helyzet előidézése érdekében. Összefoglalva kijelenthetjük, hogy az új szabályozás különösen hátrányosan sújtja az önkormányzatokat, ugyanis az eljárásnak az emiatt történő eredménytelensége akár pályázati határidő túllépést is eredményezhet, és végső esetben az elnyert támogatási összeg visszafizetésével is járhat.

6. Szintén 2009. november 1. napjától hatályos a Kbt. azon rendelkezése, mely alapján ha a szerződésszerű teljesítést követő 30 (az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében 60) napon belül az ajánlatkérő nem teljesít, akkor az ajánlattevő beszedési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő fizetési számlája terhére. Ezzel kapcsolatosan szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy az önkormányzatok esetében a lefolytatott közbeszerzési eljárások nagy része olyan pályázathoz kapcsolódik, mely utólagos finanszírozású. Mindez azt jelenti, hogy a beruházás megvalósítása és a támogatás kifizetése között hónapok telnek el. Ezen esetekben az előfinanszírozás nagy terhet jelent az önkormányzatok számára, ezért célszerű lenne a pályázati finanszírozást a fizetési kötelezettséggel összhangba hozni.

Mindezekre tekintettel kérem a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy levelünkben felsorolt gondolatokat megfontolni szíveskedjen és amennyiben egyetért azokkal, úgy kezdeményezze javaslatainknak a jogalkotó szerveink felé történő közvetítését.

Szíves segítségét előre is köszönjük.

Tiszavasvári, 2009. december

Tisztelettel:

R o z g o n y i Attila
polgármester